Totumfucktum

Hello! Szóval aki erre téved, még mielőtt azt mondaná, hogy "Na ez még él?", előre szólók, hogy igen, és hogy most sem tudok épkézláb bejegyzést írni, mert eléggé egy-két irányba koncentrálok továbbra is, nevezzük összefoglaló néven melónak.

Tessék, ez annyira beteg :)

Üdvözletem Nektek!

... fogggalmam sincs, hogy vannak-e. Épp akartam írni itt már néhány napja, hogy régóta hígulnak az írásaim itt, tulképpen mára már nem sok funkciója van a blognak, mikor Engel meglepett ezzel a díjjal, melyért köszönet

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte.
2. A logót ki kell tennem a blogomba.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írni kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blogtársamnak.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

No ezek a "szabályok", amiből az első 3 már meg is van (amúgy ezt a 7es mániát nem értem (: )

Nézzük 7 dolog rólam, ez így elég tág, de lássuk akkor:

1. A TotumFucktum blog a második blogom itt már, mondhatni őskövület vagyok, annak idején a cím alá volt írva, hogy "minden lében anál" no de ezt kifogásolták és hát mellőztem később XD
2. Be kell vallanom, hogy ma már nem sok blogot olvasok itt, a régiek vagy eltűntek, vagy ők is beleuntak és unalmassá váltak, mint én magam is (attól még kreatívnak mondható vagyok, de ebből itt nem sok látszik).
3. Alapvetően munkamániás vagyok, de szó szerint, a munka éltet és motivál, és egyben idővel kinyír... live fast, die young.
4. Rossz szokásom, hogy a billentyűzetbe hamuzok, ami végülis eltörpül amellett, hogy már eleve tele van kajamaradékkal, de mindemellett a tisztaságmániám is sokszor felszínre tör.
5. Lételemem a zene... pont.
6. Jut eszembe nemrég vásároltam egy Vintage V100-as gitárt ami valami nagyszerű cucc.... mert megérdemlem.
7. Végül kimondottan nem szeretem, ha ilyen szabályokhoz kötnek, hogy írj ennyi meg annyi dolgot magadról és még küldd is tovább... na nem, ezt nem szeretem, ezért nem is küldözgetem most ezt tovább :)

február 18. ..... hmmmmm

ha nyugit akartok magatok körül, vagy full hangerőn zúzni akkor is most az orphaned land új lemezét ajánlom... izé... majd 25-én jelenik meg... de nagyon jó X)

...Mert illik írni akkor, amikor az egyik évből átlépünk hamarosan a következőbe... Az a helyzet, hogy az ünnepek nem kerítenek annyira a hatalmukba, hogy áradozni kezdjek, és hogy olyanokat mondjak, hogy "a következő év biztosan jobb lesz mint a mostani", hisz miért lenne jobb. A másik duma ilyenkor a negatív oldalról, hogy "ennél rosszabb már úgysem lehet...". Nos a helyzet az, hogy az egyik év is olyan, mint a másik jobb és kevésbé jó periódusokkal. Mindkettőre szükség van, hiszen ha nem lenne ott a sok rossz történés, a bánat, idegeskedés, stressz, akkor nem tudnánk értékelni a pozitív dolgokat, a kis és nagy örömöket sem. Így hát nem szokásom fogadalmakat tenni, az új évre terveket szövögetni, és főleg nem kezdek semmit sem "tiszta lappal". Tiszta lap nincs, ott kell mindent folytatni, ahol abbahagytuk, vagy abba se hagytuk, azok a bizonyos jövő évi tervek pedig nem dátumhoz kötöttek, hanem hosszabb távon elérendő célok, megoldandó feladatok. 

Ha értékelni kellene a 2009. évet, akkor most a 2008. december 31-i bejegyzésemből indulnék ki. A következőt írtam:

"a jövő évet meg szerintem inkább hagyjuk, annyira nem tudom mi lesz, mint még soha eddig, és ezért nem is akarok foglalkozni vele most... egyetlen tervem 2009-re, túlélni azt... egyszerű asszem, de ha mégsem sikerülne megvalósítani akkor arról már nem tudok beszámolni :)"

Végül most be tudok számolni róla, hogy túléltem. Itt vagyok. Sok gond, sok ideg, sok elfoglaltság és számos jó esemény is. A legtöbb stresszt és agyalást a munka okozta legtöbbször okkal, néha saját butaságom miatt felesleges aggódás és idegeskedés miatt. Széles körű egészségügyi tapasztalatokkal is gazdagodtam, kitanultam a CT és az MR adta élvezetet, megfaragták az orromat, és megtudtam, hogy műtét előtt milyen iszonyatos jó cuccot adnak be az embernek, továbbá már épp kezdtem megkedvelni a kis kokainos gézcsíkokat az orromban. Jártam Lengyelországban, ami nagyon jó kis út volt, nagyon vendégszerető nép, főzhettem az olimpiai bajnok cukrászunkkal, persze természetesen nem nyúlkálhattam bele semmibe, és hát utána italozás egy nagyszerű szálloda konyhájában. Nagy dolog, hogy továbbra is van néhány jóbarátom, akikre számíthatok és ők is rám, és ez így is marad nemcsak a jövő évben, de azután is.

Egyebekben pedig talán jövőre is elvegetálok itt a blogon, mert kb. erre szűkült az itteni tevékenységem. Mindenkinek sok sikert a következő évben!

...és hát boldog karácsonyt meg miegymás! Mindenki töltse úgy az ünnepeket, ahogy eltervezte, abból gond nem lehet ;) Minden jót Nektek!

Üdv... A nap könyve számomra, amit ma kaptam egyik havertól a "Kaki könyv" címre hallgat. Gyermekeknek szánták.. de hát... hogy mi lett belőle :) Tessék adok egy oldalt a könyvből és elárulom, hogy a többi oldala is hasonlóan magával ragadó olvasmány XD

Nem is tudok mit mondani, akit érdekel az egész mű, szóljon nyugodtan XD